Volt már szó arról, hogy az a legideálisabb, ha már a fogantatáskor normális a testsúlyunk és egészséges az étrendünk. Természetesen, ahogy a mondás is tartja, ember tervez, Isten végez, egy szóval nem mindig áll fent ez a helyzet. Sok kismama jelentős túlsúllyal kezdi a terhességet, ami azon felül, hogy az amúgy is egyre kényelmetlenné és nehezebbé váló növekvő pocak miatt még nehezebb és kellemetlenebb a mozgás a plusz kilókkal, komoly egészségügyi rizikófaktorokat rejt magában. A gesztációs diabétesz előfordulásának aránya, a preeclampsia esélye magasabb, a születendő gyermek nagy tömeggel (4 kilogramm felett) születik, és nála is nagyobb eséllyel jelenik meg a későbbiekben elhízásra való hajlam és a diabétesz. De ha fennáll a túlsúly vagy elhízás és már úton van a baba, nem kell eszeveszett fogyókúrázásba kezdeni, nem szabad sanyargatni, szélsőséges táplálkozási irányelveket magunkévá tenni stb… Őrizzük meg a nyugalmunkat, és ne stresszeljünk a súlyunk miatt, mert az talán még rosszabb a babának.

Fogyókúra vagy életmódváltás?

Első körben le kell szögeznem, hogy terhesen (és később szoptatás alatt) nem fogyókúrázunk! Amúgy sem a legjobb szokások egyike, hiszen ezek divatos fogyókúrák valóban csak egy pár hetes, hónapos kúrák, teljes mértékig tudományosan megalapozatlan szabályokkal, amik végeztével több kárt okozhatunk magunknak, mint amennyi előnyt a súlycsökkenés miatt nyertünk, pláne várandósan. Tehát a 90 napos, a lúgosító és tisztító diétákat mind felejtsük el (nem csak terhesség alatt, amúgy is). Az életmódváltás azonban egy sokkal nehezebb feladat (sokkal könnyebb egy pár hónapig szélsőséges diétát tartani, mint mostantól örökké a mértékletességet betartva étkezni, hisz nincsenek kibúvók, nincs vége a dolognak, nincs kipipálható teljesítmény). Természetesen az sem mindegy milyen életmódról beszélünk, ugyanis itt már bejönnek olyan mozgalmak, melyek egy radikális váltást követően nem engedik el a behálózott ügyfelet. Ilyen a paleo, az update, a makrobiotika, a testkontroll. Jellemzően valamely élelmiszercsoport elhagyását propagálják, melyek hosszútávon megint csak nem mondhatóak előnyösnek, ugyanis a tápanyagellátásunk felborulhat, mind makro (szénhidrát, fehérje és zsír), mind mikro (ásványi anyagok és vitaminok) értelemben. Azonban egy jelentős túlsúlyhoz valószínűleg nem a zöldségek és gyümölcsök túlevésén keresztül vezetett az út, hanem a nagymennyiségű kényelmi ételek (félkész, kész ételek, pizzák, kínai ételek, büfék kínálatának) fogyasztása, valamint a zsírban és szénhidrátban gazdag táplálkozás révén. Ezen az életmódi mintán valóban változtatni kell, de nem időlegesen, kúraszerűen, és nem is szabad egy szélsőséges irányt venni, különösképpen tekintettel a kisbabára, ugyanis ezek miatt könnyen belefuthatunk elégtelen tápanyagellátásba, ami a fejlődő magzat számára hátrányos is lehet. Az esetleges hiányállapotok viszont az édesanyát jobban meggyötrik (terhesség és szoptatás alatt is a kisbaba az első a tápanyagellátás terén). A legoptimálisabb tehát egy mérsékletes, egészséges, kiegyensúlyozott életmód, melyről már volt szó itt.

 Fogyni terhesség és szoptatás alatt?

Tehát a kérdés még mindig az, lehet-e fogyni ezen időszakban. Alapvetően nem, ugyanis a terhesség minden esetben plusz kilókat jelent, hiszen a baba, a magzatvíz, a méhlepény mind-mind együtt jár ezzel az állapottal, a mell megnagyobbodása a tejtermelődés miatt, valamint a zsírraktárak is bővülnek, hogy egy esetleges éhínség ne zavarjon be a laktáció folyamán (szerencsére nem ez a legnagyobb veszély, amivel szembe kell manapság néznünk, a szervezet azonban felkészül minden eshetőségre). Normál testsúly mellett (BMI 19-25 kg/m² között) az optimális súlygyarapodás a terhesség alatt 10-12 kg, túlsúly esetén (BMI 25-30 kg/m² között) már csak 8-10 kg, efölötti elhízás esetén pedig 6-8 kg az ideális súlygyarapodás mértéke a harmadik trimeszter végére. Tehát minden esetben fennáll a „hízás”, nem is lenne egészséges, ha összességében fogynánk, ugyanis a szervezet a zsír mellett sok minden zsírban oldódó „méreganyagot” is elraktároz. Kismértékű fogyást követően a máj és a vese végzi a méregtelenítő munkáját, a babát nem terheli tehát semmi, nagymértékű (hetente 0,5 kg meghaladó) fogyást követően ezen „méreganyagok” feldúsulnak a vérben, és a máj kapacitása már nem biztos, hogy elegendő, így károsíthatják a babát. Ugyanígy szoptatás alatt, amikor is a tejbe választódhat ki nagyobb mennyiségben és kerül a baba szervezetébe. Tehát fogyni semmiképp sem előnyös terhesség alatt, szoptatás alatt pedig észben kell tartani a hetente maximum 0,5 kg szabályát. Számszerűsítsünk: egy 170 cm-es 90 kg-os nő alapanyagcseréje 1800 kcal körül mozog, ehhez 500 kcal szükséges a napi tevékenységek elvégzéséhez (minimum), valamint a terhesség miatt átlagosan 200 kcal-val növekszik meg az energiaigény, így 2500 kcal mindenképpen szükséges ennek a nőnek és valószínűleg ez is egy mérsékelt fogyáshoz vezet, ami a terhesség végére egy mérsékelt (6-8 kg-os) súlygyarapodást eredményez.

Útravalóul

Tehát ne stresszeljünk az esetleges megmaradt kilók miatt, arra koncentráljunk, hogy egy egészséges életmód követése útján tudjuk magunkhoz venni a megfelelő tápanyagokat, hogy se mi se kisbabánk ne szenvedjen hiányt semmiben. Fogyókúra, vagy szélsőséges életmódok követése nem ideális, ugyanis hiányállapotok állhatnak fel, valamint a nagymértékű fogyás is hátrányos, a baba és az anya szemszögéből egyaránt. Egy jól megtervezett táplálkozás és kielégítő mennyiségű és minőségű sportaktivitás mellett a súlygyarapodás mértéke csökkenthető, de semmiképp se essünk át a ló túloldalára, ha kisbabánknak a későbbiekben megfelelő életmódot biztosítunk, akkor ellensúlyozhatjuk a terhesség alatt ért hatásokat. Amennyiben fennáll valamilyen betegség, abban az esetben mindenképpen az orvos, esetleg a konzultáló dietetikus utasításait kövessük. Mindazonáltal a szoptatás után majd ráérünk visszavenni a kalóriákból és maratonokat futni, hogy a kistesó érkezésére már tényleg fittek, egészségesek és nem utolsó sorban csinosak legyünk.

Lakosné Kölb Noémi
Dietetikus