Beszéljünk egy kicsit a koleszterinről. Nagyon felkapott téma, ugyanis pár év leforgása alatt jelentősen csökkentették a laboreredmények határszámait. Így fordulhatott elő, hogy ha valakinek 10 éve ugyanazon összkoleszterin értéke nem volt csillagos laborparaméter, ma már átugrott a közepes rizikójú kategóriába. Sokak emiatt nem is veszik tudomásul az orvos gyógyszeres vagy étrendi javaslatát, ami nagy hiba, és később komoly gondot jelenthet…

A koleszterin fogalma jócskán összekuszálódott manapság, és sajnos ez is hozzájárul ahhoz, hogy az emberek szélsőségesen közelítsenek a témához. A zsírban és állati eredetű élelmiszerekben gazdagabb étrendek követői azt hirdetik, a koleszterinnel nincs semmi gond. A megrögzött vegán vonalon mozgók viszont épp a koleszterint hozzák fel az állati eredetű élelmiszerek ellen. Meg különben is van a “rossz koleszterin” az LDL és a “jó koleszterin” a HDL. Akkor most hogy is van ez?

Mitől jó és mitől rossz?

Önmagában erre a kérdésre nehéz válaszolni. Ahogy a növényi és állati eredetű zsírok között sem lehet feketén-fehéren kijelenteni ezt, úgy a koleszterin is egy összetett feladattal rendelkező molekula. Megfelelő mennyiségben helye van az életünkben, sőt kimondottan hasznos kis anyag. Túlzásokba esve azonban ez is okozhat gondot, és megannyi betegséget. 

De először is tegyük helyre a fogalmakat. Most a  laborparaméterekről ejtsünk pár keresetlen szót. Egy valamire való orvosi laborvizsgálaton (ahol vér is kerül a fiolákba) vizsgálják az összkoleszterin szintet és a triglicerid szintet. A trigliceridek lényegében hármasával összekapcsolódott zsírsavak, melyek normális körülmények között igen kis számban jelennek meg a vérben (2 mmol/L alatt normális). Az összkoleszterin azonban több mindent takar, többek között a híres LDL és HDL lipoproteineket (igen, pontosabb őket így nevezni, ugyanis a koleszterint csak szállítják más fehérjékkel, zsírsavakkal egyetemben). 

Szóval akkor nem is koleszterinek? 

Szigorúan véve nem, vagy legalábbis nem csak koleszterinek, de valamilyen oknál fogva így terjedt el a köztudatban. Ami viszont fontosabb, hogy mi különbözteti meg ezt a két szállító molekulát? Leginkább cselekvésük iránya. Az LDL feladata, hogy a májban összecsomagolt kis lipoproteinként (lipo – zsír, protein – fehérje) fogja magát és elmenjen minden egyes kis sejtünkhöz, azt az általa szállított tápanyagokkal ellássa. A HDL feladata pedig az, hogy a vérben maradt, sejtjeink által nem hasznosított zsírsavakat összeszedje és elvigye a májhoz további feldolgozásra. 

Ha túl sok a máj által előállított LDL (ez nyilván úgy fordulhat elő, hogy több a bevitt tápanyag a kelleténél és/vagy helytelen életmód és/vagy genetikailag örökölt), akkor azok szépen a vérkeringésben maradnak. Ha pedig nincs elég HDL, akkor nem jutnak vissza a májhoz, és ott szépen lerakódnak. Ezzel az érfalak elvesztik rugalmasságukat és nagyobb eséllyel, könnyebben meszesednek el. 

Innen jön tehát a “jó és rossz” elnevezés. Csak azt ne felejtsük el, hogy attól még az LDL nagyon hasznos és szükséges molekula, hisz általa kerülnek el sejtjeinkig a megfelelő anyagok. 

Határértékek

Forrás: https://www.hazipatika.com/napi_egeszseg/kronikus_panaszok/cikkek/a_ver_koleszterinszintje/20011016150447

És akkor mi is ez a koleszterin itt? 

A koleszterin egy úgy nevezett szteránvázas molekula, amit nem mellesleg a májunk prímán elő tud állítani. Erre az úgynevezett szteránvázra szükségünk van, mert egy két dolgot ráaggatva a szervezetünk baromi hasznos anyagokat tud előállítani belőle. Első számú ilyen jó dolog maga az epe. Igen-igen, az epe kiindulási anyaga a koleszterin. Milyen irónikus ez a körforgás, hisz a felesleges koleszterin is epével ürül, és az epe szükséges ahhoz, hogy a vékonybélbe került koleszterin felszívódjon. Nagyon lebutítva tehát, koleszterin nélkül nem lenne koleszterin a szervezetünkben… 

De szükséges még a D-vitaminhoz is. Jelenleg a D-vitamin hiány nagy probléma kis hazánkban, mert a napsütés szükséges az aktív D-vitamin előállításához. Azt pedig leginkább csak tavasztól-őszig kapunk (megfelelő mennyiségben és minőségben). De azért ne feledkezzünk meg arról, hogy igenis elő tudja állítani a szervezetünk is, nem csak a napfényes bogyók által juthatunk hozzá. 

De itt vanak még a szteroid hormonok, a koenzim-Q10 és amúgy a sejtjeink sejtváza is 30%-ban szteránvázas molekulából áll. A HDL és az LDL lipoprotein egyaránt szállít (különböző mennyiségben) koleszterint is, hisz szerte a szervezetünkben nagy szükség van rá. 

Amit érdemes megjegyezni!

Tehát a koleszterin a szervezetünkben nem egy rossz dolog. Számos hasznos hormon és molekula előállításához szükség van rá. Koleszterint, éppen emiatt a létfontosságú szerepe miatt, a máj is szintetizál. Mindamellett, hogy az epe is koleszterinből képződik, ő felelős annak kiürítéséért és a vékonybélből való felszívódásért is. Az LDL és HDL molekulák rossz és jó megnevezése nem pontos. Míg az LDL a sejtek felé viszi a fehérjéket, zsírokat és koleszterint, addig a HDL a véráramban maradt, felesleges mennyiséget viszi a máj felé. Amennyiben túl sok az LDL szintje és túl alacsony a HDL ez a folyamat felborul és az érfal elmeszesedhet. Ennek következménye lehet trombózis, embólia, szívinfarktus vagy sztrók. 

A koleszterin szint befolyásolásáról a következő cikkben lesz szó. 

Lakosné Kölb Noémi

Ditetikus

Forrás:

https://www.rd.hu/Amit_tudni_kell_a_koleszterinszintr%C5%91l

https://napitaptudas.blog.hu/2016/04/27/vajon_hany_kaloriaval_sokkolnank_a_szervezetunket_ha_elfogyasztanank_egyszerre_1_kg_koleszterint

https://www.yumedtext.com/files/publish/published-pdf–6-ACEC-101.pdf