Már volt szó róla egy korábbi cikkben, hogy az állati és növényi eredetű zsírok között mi az alapvető különbség. Most beszéljünk egy kicsit konkrétabban az állati eredetű zsírokról. Kifejezetten a vaj kapna ebben a cikkben nagyobb szerepet. Nagyon kérdéses ugyanis a megítélése, és sokan támadják, de még egyszer ugyanennyien állnak ki mellette. 

Vaj

Talán annyit mindenki tud a vajról, hogy tehéntejből készül (már, ami a boltokban kapható és általánosan megtalálható egy magyar háztartásban). Készítésének módját nem taglalnám, de azt érdemes tudni, hogy a vaj és a márkázott vaj 80% feletti zsírtartalommal rendelkezik. Van az úgynevezett szendvics vaj, ez 70% zsírtartalmú. A csökkentett zsírtartalmú vajak 60% alatti, a vajkrémek pedig  30-60% zsírtartalmúak.

Érdekességképpen rákerestem a kecske- és juhvajra. Megdöbbentően sokféle receptet és házi útmutatót, egy két termelő ajánlatát is megtaláltam. Biztos vagyok benne, hogy ki fogom próbálni egyszer, hogy nem csak véletlenül (habtejszínt túlverve -.-’) készítek itthon vajat, és akkor már jöhet a kecskevaj és a juhvaj és nincs megállás!

Beltartalmi értékek

A vaj jó pár hasznos tápanyagot tartalmaz, azonfelül, hogy nagyrészt zsír. Lévén nem sok víz van benne, vízbenoldodó vitaminokban nem nevezhető gazdagnak. Zsírban oldódó társaikban azonban bővelkedik. Mind A-vitamin (680 µg/100 g), mind karotin (158 μg/100 g) található benne nagyobb mennyiségben. De az E-vitamin (2,3 mg/100 g) és a K-vitamin (7 μg/100 g) tartalma is jelentős. 

Ásványi anyagok tekintetében jelentősebb mennyiségben a kalcium, foszfor és kálium van jelen, de a fogyasztott mennyiségben (10-15 g/étkezés) nem mondható ezen ásványi anyagok kiemelkedő forrásának a vaj. Zsírsavösszetételét tekintve 50%-ban telített zsírsavakból áll. Más zsiradékokra kevéssé jellemző butirát is megtalálható benne (3%), ami egy igen hasznos telített zsírsav. Kutatások irányulnak rá jelenleg is, ugyanis a bélnyálkahártya egészségét növeli, így az emésztést, immunrendszert segíti. 

Nem minden arany, ami fénylik

Szépen felsoroltam a vaj fantasztikus tulajdonságait. Arról azonban nem esett szó még, hogy miért is üldözik egyesek, miért van ez a margarin és kókuszzsír őrület? Természetesen azért, mert a vajnál is ismerni kell a mértéket, ugyanis nem csak pozitív hatása van szervezetünkre. 

Legjellemzőbb telített zsírsava a palmintinsav (21%). Igen elterjedt zsírsav főleg az állati eredetű zsírokban található. Legfőképpen őt okolják a zsíros étkezéshez köthető szívérrendszeri problémák előfordulásáért.  És még persze itt van ez a fránya koleszterin is. A maga kis 230 mg-jával (/100g) előkelő mennyiségnek számít, amennyiben két ujjnyi vastagon kenjük meg vajjal a kenyerünket.

Tehát

Vajat fogyasztani lehet. Emellett sertészsírral és baromfizsírral is együtt lehet élni. Utóbbiak pozitív hatásai már nem olyan mértékűek, mint a vajé. Így zsíros kenyeret, zsírral készült magyaros alapot igyekezzünk a lehető legritkábban beiktatni étrendünkbe (én például félévente egyszer élek ilyesmivel � ). De nem csak konkrétan ezek az állati eredetű zsírok, ugyanis a sajtok, tejtermékek (tejszín 30% zsírtartalom) és persze a húsok, halak is tartalmazznak zsírt.  

Amire érdemes odafigyelni, az az, hogy átlagosan zsiradék fogyasztásunk maximum 1/3 -a származzon állati eredetű zsírokból. 10-15 g-nál több vajat ne is fogyasszunk. Ha aznap zsírosabb állati eredetű termékeket ettünk, akkor még ennyit se. Alapvetően értékes élelmiszerünk, azonban azt ne felejtsük el, hogy lehet egy tömb vajban sok tápanyag, napi szinten azért nem fogyasztunk el belőle egy egész kockát. De ne is ez legyen a cél! A fontos, hogy változatosan étkezzünk, mindenből mértékkel, és csak amennyi jól esik. 

Lakosné Kölb Noémi
Dietetikus

Forrás

https://fdc.nal.usda.gov/fdc-app.html#/food-details/173430/nutrients

https://napitaptudas.blog.hu/2017/04/29/vaj_egy_buja_es_nem_is_egeszsegtelen_zsiradek